Valószínűleg mind átéltük már, hogy valakire azt mondták, hogy született vezető vagy született szónok, de vajon lehet-e valaki született időgazdálkodó?
Minden valószínűség szerint igen. Az idejükkel ügyesen gazdálkodó emberek általában három másik kompetenciában is jeleskednek, amelyeknek pedig konkrét személyiségkarakterisztikát érintő hátterük van. Ha ezekkel a megfelelő szinten rendelkezünk, valószínűleg nem kell időgazdálkodási tréningre mennünk, ha viszont nem, akkor is van még lehetőségünk kitartással változtatni ezeken.
Delegálás
Világos, hogy aki nem tud delegálni, azt pillanatok alatt „elkapja a gépszíj”, és maga alá temeti a munka. Egy ideig a magánélet rovására még látszólag rendben tudjuk tartani a dolgokat, de a család vagy a barátok egy idő után sokkal nagyobb számlát nyújtanak be, a saját egészségről nem is beszélve. Hogy mindezt elkerüljük, személyiségünk két elemét érdemes megvizsgálnunk: az ambíciót és a szisztematikusságot.
Az előbbi abban segít, hogy vezetői fellépéssel bírjunk, még akkor is, ha nem vagyunk vezetők, a második pedig abban, hogy minél lelkiismeretesebbek és perfekcionisták legyünk. Értelemszerűen az előbbiből minél több, az utóbbiból viszont csak mérsékelt „mennyiség” szükségeltetik a jó delegáláshoz. A két halmaz metszetében az ember ugyanis képessé válik lemondani arról, hogy mindent ő csináljon meg és mindent 200 százalékosan, ugyanakkor képessé válik arra is, hogy másoknak feladatot és iránymutatást adjon, és ne zavarja, ha minden szempár rá szegeződik. Kezdetnek éppen ezért megteszi, ha fejleszteni tudjuk az asszertivitásunkat és elfogadjuk, hogy a 99 százalék is épp elég. Ezen felül mindig egyre többet kell dolgozni egyre kevesebb többletért.
Priorizálás
Miközben a delegálás kapcsán sokan elismerik, hogy ebben fejlődniük kell, a priorizálás esetében szinte képtelenség olyan emberrel találkozni, aki tudná vagy beismerné, hogy ezen a téren még van mit tanulnia. Ettől függetlenül azonban itt is vannak olyanok, akik kvázi születésüktől fogva ügyesek, szemben azokkal, akik csak gondolják ezt. A két csoport között a különség általában abban áll, hogy amíg az előbbinél valódi sorrend van a feladatok fontossága között, addig az utóbbinál minden egyformán fontos.
Ennek megfelelően az ideális személyiségkonstelláció ez esetben is a mérsékelt szisztematikusság irányába hajlik, ámde ezúttal egy erős nyitottsággal vagy kíváncsisággal szükséges párosulnia. Az átlagos szisztematikusság ugyanis általában garantálja, hogy ne legyen minden, még a legkisebb feladat is egyformán tökéletes, a magas nyitottság pedig biztosítja, hogy az ember jó legyen az összefüggések feltárásban, ami segít egy valódi sorrend kialakításában.
Ezúttal tehát hasznos lehet elgondolkodni a 80/20-as szabályon, és egyben mindig odafigyelni arra, hogy eggyel mélyebbre ássunk az okok és összefüggések láncolatában, hátha az egyik egyben megoldás lehet egy másik munkára is, és így nem kell kétszer dolgozni.
Társas kapcsolatok
A komoly és felelősségteljes delegálási és a priorizálási képesség után a társas kapcsolatok jelenléte meglepő lehet ebben a listában. Indoklására azonban magyarázat helyett álljon itt egy közelmúltbéli kutatás, amelyet az amerikai Mississipi Egyetemen végeztek, és amelynek célja az egyetemet diplomával befejezők arányának növelése volt. Ennek érdekében egy megbízható és pontos személyiségteszt segítségével megvizsgálták, hogy mi jellemzi azokat, akik valamiért abbahagyták az egyetemet vagy már régóta halogatták annak befejezését.
Az egyik konkrét felfedezés abban állt, hogy a lemaradozók társaságkedvelése szignifikánsan magasabb volt az átlagosnál, amiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a széleskörű és aktív baráti kör – és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, például bulizás – és a rájuk fordított idő komoly veszélyfaktor lehet. Ezért időmenedzsment tréninget ajánlottak a lemaradozóknak, hogy így segítség őket abban, hogy hatékonyabban kezeljék társas kapcsolataikat és ne csússzanak ki az időből miattuk. Ha tehát nem erősségünk az időgazdálkodás, lehet, hogy először ezen a téren kell körülnéznünk.