Sok helyről halljuk, hogy az általunk küldött nonverbális jelek hatnak másokra…… azonban befolyásolják a saját fellépésünket, kreativitásunkat illetve a stressz-szintünket is.
A testbeszédünk alapjaiban határoz meg minket, annak ellenére, hogy ezek nem tudatos dolgok: ahogy ülünk, állunk és mozgunk. A többi ember pedig ösztönszerűen érzékeli ezeket a jeleket, amik a rólunk kialakított képet nagymértékben befolyásolja.
Ez még nem minden, hiszen ezek a kifejezések ránk is hatással vannak. A gesztusaink és testtartásaink befolyásolják az érzéseinket, gondolkodásunkat és döntéseinket is akár.
Szeretnél sikeresebb lenni a tudatos testbeszéddel? Van 10 egyszerű tippünk:
Tudod, mi történik, ha megsebesülsz? A tested megpróbálja minimalizálni a fájdalmat. Az izmaid megfeszítése segít, hogy összpontosítani tudj, még a legstresszesebb helyzetekben is.
Dr. Darren Lipnicki, az Australia National University professzora szerint, ha vízszintesbe helyezzük magunkat, nagyobb eséllyel támadnak áttörő gondolataink.
„Ezért lehet, hogy akkor támadnak a legkreatívabb gondolataink, amikor otthon vagyunk”-állítja Dr. Lipnicki. Ennek az oka, hogy fekve több adrenalint termel a szervezetünk, mint állva.
Bár furcsának tűnhet, de ha a karjaid keresztben vannak, az arra ösztönöz, hogy egy megoldhatatlannak tűnő problémán addig tudj dolgozni, amíg nem találsz megoldást.
Ez azért is fontos, mert egy sikeres vállalkozónak, főnöknek elengedhetetlen tulajdonsága az eltökéltség. Amikor úgy érzed, megakadsz a munkádban valahol, tedd keresztbe a karjaid, azután tovább haladhatsz.
Amy Cuddy, a Harvard egyetem professzora szerint, ha két percig fenntartod a Superman-pózt – törzs kihúzva, mell kidüllesztve, kezek csípőre téve- jelentősen nőni fog az önbizalmad.
Próbáld ki, ha prezentáció, megbeszélés vagy bármilyen stresszes helyzet előtt állsz.
Mások arckifejezései, grimaszai jelzik az agyad számára- nem tudatosan-, hogy amit csinálsz nem megfelelő. Ekkor a szervezeted kortizolt termel, ami növeli a stressz szinted. Ekkor a feszültség egyre csak gyűlik benned, ami végül kiégéshez vezet.
Ahhoz, hogy ezt elkerüld, mosolyogj többet, akkor is, ha úgy érzed, nem tudnál. A mosoly hatására a feszültség enyhülni fog, még akkor is, ha az azt kiváltó szituáció nem is változik. Bónuszba, még ha te mosolyogsz, a körülötted lévő emberek is feloldódnak.
Ha találkozol valakivel, a fejed megbillentése tiszteletet fejez ki, ami segít a másokkal esetlegesen felmerülő különbségeket megelőzni.
Így ha legközelebb találkozol valakivel, döntsd meg a fejed, mosolyogj és vedd fel a szemkontaktust, hogy szimpatikusabbnak tűnj!
Talán furcsának tűnhet, de a kutatók kimutatták, hogy ha lemásolod másik mimikáját, jobban megértheted az érzéseiket, amit az adott helyzetben tapasztalnak. A nonverbális kifejezések leutánzása hat a saját hangulatodra is, így könnyebben értelmezheted a többi emberét. Ráadásul ez azt váltja ki a többiekből, hogy rokonszenvesnek tartsanak.
Ha nő a feszültség, automatikusan azzal állsz szembe, akivel konfrontálódsz. Ha úgy érzed, az amit a másik mond vagy tesz kihívó, akkor válts úgy testhelyzetet, hogy ne teljesen szembe légy vele, de ne is hátrálj! Ezzel csökkentheted a köztetek lévő feszültséget, és eléred, hogy kényelmesebb legyen a beszélgetés.
Tudósok kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik tanulás közben hangosan felmondták az anyagot, kevesebb dologra emlékeztek, mint azok, akik halkan gesztikuláltak közben.
Ha a gyerekeknél bevált, bárkinél működhet. A gesztikuláció szerepet játszik abban, hogy mennyire hatékonyan memorizálunk adott dolgokat, és mennyire innovatív az agyunk.
Igaz, nem tűnhet túl ésszerűnek, de a rágózás valóban segít, hogy éberebb legyél, és javítsd a reakcióidődet és koncentrálóképességedet.
A fentieket összevetve, lehet, hogy csak az választ el egy sikeres vállalkozás beindításától, hogy hanyatt feküdj, tedd keresztbe a karjaid, és rágózz.