A Netflix az a startup, amelyik úgy döntött, hogy az internetes kalózkodás kényelmességét és a videotékák erkölcsi elfogadottságát ötvözve betömi azt a tátongó piaci rést, amelyet az online televízió, illetve mozi fogyasztás hiánya jelentett a kétezres évek első felében, de persze a történet korántsem itt kezdődik.
A céget Reed Hastings, egykori matematikatanár alapította 1997-ben Marc Randolph szoftverfejlesztővel az oldalán. A Pure Software nevű, szintén Hastings nevéhez fűződő vállalkozásból kellő mennyiségű alaptőkét tudtak nyerni újdonsült cégük elindításához.
A kezdeményezés eleinte úgy működött, mint egy futárokat alkalmazó videótéka. Az ügyfél postán kapta meg a filmet és postán is küldte vissza, kezdetben példányonkénti törlesztéssel, később havi előfizetéses rendszerrel működve, ami egy idő után elsöprően nyereséges lett.
Az alkalmazás sikerét kényelmessége és precizitása hozta össze, de a forradalmát mindenképpen a 2007-es onlinera váltás idézte elő. A robbanásszerű növekedés 2011-ben lassult le, de a cégnek erre is volt válasza, elkezdtek saját gyártású sorozatokat forgalmazni.
A Netflix szolgáltatásai napjainkban 190 országban érhetőek el, érdekesség, hogy Kínában nem. Ez óriási felvevőpiacot jelent a saját gyártású sorozatok számára, és a Netflix sajátos modellje azt is lehetővé tette, hogy ne feldarabolva, hanem csomagban adjanak ki egy-egy évadot. Mindamellett, hogy lehet darálni a részeket, a kiadott termékek is olyan remekművek, mint például a House of Cards, vagy éppen a Stranger Things. Nagy költségvetés, remek színészek (lsd. Kevin Spacey a House of Cardsban), és a Marvel franchise is inkább a Netflixet választotta sorozatai legyártatására a televízió helyett.
Stream és tartalomgyártás
Példa gyanánt emeljük ki a Stranger Things sorozatot. A „totál para” történet egy olyan kisváros keretein belül játszódik, amilyenre leginkább Stephen King bármelyik regényéből emlékezhetünk. Adott néhány gyerek, idáig még mindig Stephen King, aztán néhány paranormális erő, na jó, alig akarom elhinni, hogy ezt nem Stephen King írta, pedig nem, és ez hálisten meg is látszik rajta.
Adott tehát egy kisváros, ahol néhány jóbarát (Mike, Lucas, Dustin és Will) társasjáték estet tart egy borongós őszi éjszakán. Reggelre a kicsi Will szőrén, szálán eltűnik, és a helyi Seriff, az egészen hangyányit tébolyult anyuka, az introvertált bátyus, a három jóbarát, illetve a melléjük csapódó, szupererővel bíró kislány pedig elkezdik vadul keresni őt, miközben egy vérszomjas szörnyeteg elszabadul a közeli titkos laboratórium pincehelyiségéből. Röviden tömören: elég izgi!
A Stranger Things esetében a misztikum gyönyörűen van árnyalva és pont annyit árul el, amennyit feltétlenül tudnunk kell róla, nem marad éhes a kíváncsiságunk, de tulajdonképpen a képzelőerőnk sem lesz agyoncsapva, ez egy win-win szituáció. A színészek kiválóak, a karakterek jól felépítettek, hangulatügyileg pedig valami olyasmit kapunk, ami leginkább J.J. Abrams Super 8 című filmjére emlékeztet, csak itt valahogy sokkal jobban működik.
Netflix vs. HBO?
Prémium minőségről beszélünk, a Netflix sikere ebben rejlik, prémiumszolgáltatás a lehető legkényelmesebben, bármikor, szünet nélkül. Az HBO, egyúttal saját példájára bíztatva a többi TV csatornát, bojkottot hirdetett, vagyis beszüntette sorozatainak Netflixre való átültetését, de azt hiszem, egy hasonló szellemiségű nagyobb összefogás sem tudná megállítani a Netflix térnyerését, maximum csak a folyamatot lassítaná.
Nyugodt szívvel bevallhatjuk, hogy a klasszikus TV nézés nem elég prémium. Túl sok a reklám, nem mi válogatunk a tartalmak között, hanem a csatorna műsorának szerkesztői, és valójában a felhasználói szabadság növelésében, amire a TV nem képes, rejlik a forradalom. Az interneten a saját csatornád szerkesztője vagy, és akkor van szünet, amikor te akarod, és annyi szünet van, amennyit te akarsz.
A televízió már csak a minőségi tartalmak (Showtome, HBO) szintjén tud versenyképes maradni. Az HBO is érzékeli a hagyományos megoldások haláltusáját, ezért indította el az HBO GO nevű szolgáltatását, ami a Netflix mintájára épül fel, csak ugyebár HBO-s tartalmakkal. A vetélytársak számára a megoldás tehát csakis abban rejtőzhet, hogyha nekiállnak alkalmazkodni, illetve saját magukat az internetre interpretálni, mert a Netflix csak és kizárólag a saját közegében sebezhető.