Menü
Az alternatív valóság kifejezés hallatán azonnal a tudományos fikciók jutnak eszünkbe. Létezik egy nagyon hasonló dolog, ami valós, benne élünk, minden nap találkozunk vele. Ez a social media.
A közösségi média minden korosztály számára lehetőséget ad, hogy elkerüljék a valóságot és megteremtsék a maguk tökéletes világát. Ezt a tökéletes világot aztán emberek százai, ezrei vagy akár milliói is követhetik majd.
A felhasználók régóta pörgetik a Facebook, Instagram és más közösségi média felületeket, ahol úgy tekintenek a tartalmakra, mintha a valóságot ábrázolnák. Látják a social media “szupersztárokat”, akiket több ezren követnek, és ők is elkezdenek arra törekedni, hogy olyanok legyenek, vagy legalább hasonlítsanak rájuk. Beleesnek az “Insta Lie” jelenség elferdített valóságába.
“Insta Lie”
Az “Insta Lie” az a jelenség, amikor a valóságot hamisan ábrázolják a közösségi médiában. Az emberek hajlamosak hazugságokat, szerkesztett vizuális tartalmakat megjeleníteni ezeken a felületeiken csupán azért, hogy minél többen kedveljék és kövessék őket. Azonban a feltöltött fényképek a valóság, a szépség, az igazi boldogság pontatlan ábrázolása.
A közösségi média “szupersztárjai”
Ők a gondtalan életet, a szépséget, a boldogságot és a luxust mutatják, amely sajnos gyakran csak hamis reklám. A képek a közösségi médiában csak kis részletek a “szupersztárok” életéből. El kell képzelni az életet úgy, mint egy jéghegyet, és a víz feletti kis rész egyezik meg azzal, amit a közösségi médiában látunk. A felszín alatt sokkal több minden van, ami láthatatlan a követők számára. Azonban a felhasználók ezt a jéghegyet látva azt feltételezik, hogy ez a teljes kép.
Pedig valójában ezeknek az embereknek az élete sem tökéletes, csupán egy látszat profilt tartanak fenn, amellyel szorongást keltenek azokban az emberekben, akik hasonlítani szeretnének rájuk. Attól teszik függővé saját személyiségüket, hogy mennyi lájk érkezik a bejegyzésükre. Ez befolyásolhatja az önképüket és az önkifejezést, hatással lehet a személyes és valós kapcsolatokra.
Az vagy, akit mutatsz
Az internetet bárki lehetünk, aki csak akarunk. Elképzelhetünk egy képet magunkról, amelyet megszerkesztve tökéletes életet sugározhatunk, ezzel tovább torzítva a valóságot. Ez önmagában nem probléma, de amikor mások elkezdik nézni ezeket a képeket, akkor arra gondolnak, hogy ilyen szépségre és bolsogságra kell törekedniük. Egy elérhetetlen szabványt tűznek ki célul, amikor pedig nem sikerül megvalósítaniuk, akkor csalódottak lesznek, elbátortalanodnak és sérül az önértékelésük.
Mindenkinek joga van közzétenni a közösségi médiában azt, amit szeretne. Nincs is baj ezen felületek küldetésével és szándékával, hiszen jó dolog ha információt és fényképet oszthatunk meg másokkal. Azonban a magas felhasználói szám miatt kicsúszott az ellenőrzés alól, és elkezdett egy olyan irányba tolódni az értéke, hogy milyen szép és boldog tartalmakat tesznek közzé a felhasználók, ezekre pedig mennyi reakció érkezik, és az, hogy tetszik másoknak vagy sem, nagyban befolyásolja az önértékelést.
Az önértékelés, a boldogság és a szépség érvényesítése nem a közösségi médiából származik, mindannyian hibásak vagyunk. Senki nem tökéletes, de elengedhetetlen, hogy megtanuljuk úgy szeretni magunkat, ahogy vagyunk. Nem az alapján kellene értékelni magunkat vagy másokat, hogy hány embernek tetszik a képünk, vagy hányan követnek minket. Nem ettől függ, hogy kik vagy mik vagyunk, nem ez befolyásolja a személyiségünket. A fiatalok a közösségi média “szupersztárokat” keresik, olyanok akarnak lenni, mint ők, ami egy hamis példakép. A social mediának a mindennapi élet küzdelmeit is ábrázolnia kellene, hiszen a jó mellett létezik a rossz is. Minél inkább a hazug valóságot ábrázoljuk a közösségi médiában, annál inkább támogatjuk az “Insta Lie”-t.
