Menü
A tavalyi év nem hozott nagy meglepetést egyik szereplőnek sem az e-kereskedelem területén. Továbbra is kétszámjegyű, körülbelül 30 százalékos növekedés várható a becslések szerint. Az adatok ismeretében fontos kiemelni, hogy a kutatócégeknek egyre nehezebb valós számokat megállapítani az e-kereskedelem volumenéről. Számtalan olyan szereplő lépett be ugyanis az online térbe, akik az offline kereskedelemben is erősek, és esetükben nagyon nehéz elkülöníteni a digitális és klasszikus értékesítési csatornákat. Ebből adódóan azt gondolom, hogy az e-kereskedelem piac mérete a valóságban messze nagyobb a jelenleg látható, mérhető értéknél.
Egyrészt láthatjuk, hogy a jelentős nemzetközi márkák is egyre nagyobb figyelmet szentelnek az e-commerce-nek. Gondolok itt például a több termékszegmensben is szereplő, klasszikus, nagy és ismert retailer szereplőkre, hálózatokra. Másrészt az is tapasztalható, hogy szektortól függetlenül a korábban offline értékesítésre fókuszáló cégek értékesítési platformjaikkal követik az online reklámkampányaikat. Ma már egyértelmű, hogy a digitális reklámpiacról senki nem maradhat ki. Ha viszont egy vásárló az interneten találkozik egy adott ajánlattal, akkor az a legcélszerűbb, hogy rögtön meg is tudja azt vásárolni az online térben. Ebből adódóan mind a marketing, mind pedig az értékesítés a digitális tér felé terelődik, szinte minden cégnél. Harmadrészt érdemes megemlíteni azokat a kezdeményezéseket is, amelyek költséghatékonyan támogatják a vállalatok online piacra lépését. Korábban óriási befektetés kellett ahhoz, hogy egy-egy cég webshopot üzemeltessen: át kellett szerveznie a logisztikát, online boltot kellett létrehozni, és át kellett alakítania a marketinget is. Ma azonban a bérelhető logisztikai szolgáltatásokkal, az automatizált marketing- és e-commerce platformokkal jóval költséghatékonyabban és gyorsabban megoldható a piacra lépés.
Valóban bővül az online vásárlói közönség is, ugyanakkor a már meglévő vevők is több alkalommal vásárolnak az interneten. Sokan a pandémiának tulajdonítják, hogy a 45 év feletti korosztály is megjelent komoly vevőrétegként az online térben. Ugyanakkor ez a trend már 2019-ben elindult, és jelenleg is meghatározó a 45+, sőt az 50-55+ korosztály vásárlóerő-növekedése az online piacon. Emellett az egyik legdinamikusabb bővülés a 18-25 év közötti korosztálynál figyelhető meg. Mindezek hátterében egyrészt tényleg a világjárvány állt, amikor a vásárlók kénytelen voltak az online értékesítési csatornák felé fordulni. Másrészt ez a bővülés annak is köszönhető, hogy sok olyan megszokott, nagy nemzetközi márka is megjelent az e-kereskedelemben, akik magukkal hozták a saját vevőiket, felülírva a korábbi vásárlói szokásokat. Míg korábban egy háztartásban csak bizonyos termékköröket szereztek be interneten, például műszaki cikkeket, barkács termékeket, addig mára már az FMCG termékek, mint az élelmiszerek, a kozmetikumok és tisztítószerek online vásárlása sem ritka. Ez azt hozta magával, hogy évente jóval több alkalommal vásárolunk interneten, mint korábban.
Az e-commerce szereplőknek a klasszikus kereskedőkhöz hasonlóan szintén fel kell készülniük a váratlan helyzetekre, hiszen az, ha nincs valami raktáron egy webshopban, az ugyanolyan kellemetlen, mintha egy valós bolt polcai lennének üresek. A világjárvány nyomán kialakult ellátási problémákat főként a kicsik érezték meg, hiszen nálunk nem volt olyan tőkeerő, ami lehetővé tette volna az előzetes nagy készletezést vagy a gyártókapacitások előzetes lekötését komolyabb volumenben. 2020 karácsonyán láthattuk, hogy a nagy kereskedők óriási mennyiséget készleteztek előre, hogy ne fogyjanak ki a termékekből, de ezt egy kisebb kereskedő nem tudta megtenni. Ráadásul az előre készletezéssel az árfolyamveszteségek is kezelhetők egy ideig, a nagyobb kereskedők nem hárítják át azonnal a vevőkre a drágább euróárfolyamot, míg a kisebb importőrök kénytelen szinte azonnal árat emelni. A magyar piacon az import csúcsokat dönt, nagyon sok külföldi székhelyű online kereskedő értékesít Magyarországra, ugyanakkor emellett a hazai kereskedők nemigen lépnek ki az online térbe, az export jóval kisebb.
Ennek oka egyrészt az, hogy a hazai e-kereskedők nem olyan tőkeerősek, mert Magyarország eleve egy kis online piac, ahonnan nem könnyű tovább növekedni. Ráadásul a legnagyobb szereplőink olyan termékeket értékesítenek, amelyeket nagyon nehéz külföldön árulni az árverseny miatt, ilyenek például a műszaki cikkek. A hazai kereskedők nem tudják felvenni a versenyt a nagy elektronikai márkák központi webshopjainak áraival. Egyéb szektorokban a magyar kereskedők mögött nincs meg a megfelelő háttér, sem financiálisan, sem infrastruktúrában. Nálunk például nem léteznek olyan nagy logisztikai elosztóközpontok, amelyek alapból rendelkezésre állnak Németországban, Csehországban vagy Lengyelországban. Természetesen lennének olyan termékkategóriák, ahol nagyon jó adottságokkal indulhatnának a magyar szereplők, akár export célra is, említhetnénk például a játékok vagy az étrendkiegészítők, egészséges élelmiszerek piacát. Az export értékesítésben óriási potenciál van, de még az út elején járunk.
Természetesen mindent a vevői igények alakítanak. Magyarországon a csomagpontos megrendelés növekszik a legdinamikusabban, ezért szaporodnak a különböző csomagautomaták is. Ma már a hazai vásárlások közel harmadát ilyen csomagpontra rendelik, ami Európában kiemelkedőnek számít. Ez egy kényelmes megoldás a vevők számára, hiszen nem kell várni a futárt. Az biztos, hogy a jövőben megoldást kell majd találni a logisztikai szolgáltatások optimalizálására, hiszen már most is jól látható, hogy az utak tele vannak a futárcégek teherautóival, a lakóhelyeken és az irodákban naponta több tucat futár is megfordul. Ahogyan növekedik a rendelt csomagmennyiség, ez a zsúfoltság egyre fokozódni fog. Előbb-utóbb szükség lesz valamilyen gyűjtőmegoldásra, ami optimalizálja a szállításokat. Ennek egyik módja lehet a csomagautomaták létesítése, a három nagy logisztikai szereplő már egy-két éven belül 1000-es nagyságrendben tervez automata kihelyezést, bővítést.
Az biztos, hogy a centralizáció tovább folytatódik majd. Azok az online piaci szereplők erősödnek leginkább, akik eleve nagy volument mozgatnak, sok vásárlót elérnek, és viszonylag gyorsan tudnak reagálni a fogyasztói igényekre. Ezen túl pedig belépnek az online térbe új multinacionális szereplők is, gondoljunk csak a nagy bolthálózatokra vagy a hiper- és szupermarketekre. Emellett a nagy multinacionális márkák központosítják majd az online értékesítést is, amely nem feltétlenül tesz jót a kisebb hazai kereskedőknek. A magyar kiskereskedők hátrányba kerülnek, hiszen nem tudnak sem árakban, sem kiszolgálási minőségben versenyezni a globális szereplőkkel. Biztosan folytatódni fog az online vásárlás teljes átfutási idejének rövidülése. Elképzelhető, hogy természetessé válik az, hogy a rendelés leadása és az áru megérkezése között már egy nap sem fog eltelni. Az online szereplők vevői között megjelennek az úgynevezett kis mikroközösségek, akikre külön figyelmet kell fordítania a kereskedőnek. Loyalty és marketingprogramok indulnak majd az online térben is, a vevők hatékonyabb és ügyfélközpontú kiszolgálása érdekében. Mindemellett az automatizációnak, valamint a különböző AI/IB technológiák alkalmazásának egyre nagyobb szerepe lesz, akár a marketing, akár a vásárlás lebonyolítása terén.
