Menü
Az e-kereskedelem egyik mozgatórugója az automatizáció. Ma már egy sikeres webshopon nem valódi emberek árazzák be egyenként a termékeket, az online marketingkampányokat sem egyedileg bonyolítják, és nem manuálisan kezelik a raktárkészleteket, számlázást és így tovább. Ezeket a feladatokat fejlett digitális megoldások veszik át, amelyek segítségével az adott cég gyorsabban és hatékonyabban működtetheti a kereskedelmi folyamatokat.
Az automatizáció szerepével kapcsolatban Donáth Fruzsina, a ConvKit üzletfejlesztési igazgatója elmondta:
– Az automatikus megoldások mindig óriási lökést adnak a fejlődésnek. A PriceKit példája is jól mutatja, hogy egy árazási rendszer milyen sok manuális munkaórát spórolhat meg ügyfeleknek. Mivel a digitális piacon az árazás gyakorlatilag folyamatosan zajlik, egyáltalán nem mindegy, hogy ez a tevékenység mennyi idő alatt, mennyi termékkel és milyen pontosan megy végbe. Ez a technológia nem csak konkrét árjavaslatokat képes adni egy-egy szegmensre a beállított árpreferenciák alapján, hanem be is árazza az adott árukészletet. A PriceKit tulajdonképpen a teljes árazási folyamatot képes átvenni az ügyfelektől.
Az e-commerce piac másik kulcskérdése a webshopok közönségének körében a konverziók arányának növelése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a drága marketingkampányokkal bevonzott látogatók közül hányan és milyen tevékenységet, aktivitást végeznek az oldalon: feliratkoznak-e a hírlevélre, kitöltik-e az adatlapokat, regisztrálnak-e, valamint nem utolsósorban vásárolnak-e. A konverzió mértékét jelentősen befolyásolja a weboldal felépítése, a vásárlói út, amit meg kell tennie a vevőnek. A ConvKit tulajdonképpen egy intelligens popup rendszer, amely felugró üzeneteivel ezen az úton kalauzolja végig a látogatókat. Segítségével automatikus üzeneteket lehet küldeni, illusztrálni lehet bármit, össze lehet hasonlítani termékeket.
– Bár a nemzetközi porondon ezek a megoldások nem ismeretlenek, Magyarországon az árazási rendszerünket tekintve csak egy versenytársunk van, a popup megoldásunk pedig valódi piaci rést tölt be – mondja Donáth Fruzsina. – A világban rengeteg olyan drága és komplex fejlesztés, úgynevezett „csillagromboló” létezik, amely számtalan fölösleges funkciót tartalmaz, ugyanakkor az egyszerűbb, „szigetszerű” popup megoldások csak-egy-egy konkrét, speciális problémát képesek kezelni. A PriceKit és a ConvKit előnye, hogy két fontos, speciális problémára nyújt automatizált megoldást oly módon, hogy egymással is tudnak kommunikálni. Képesek ár alapú információkat ötvözni a felbukkanó üzenetekben, ez pedig az e-commerce piacon egyedülálló.
A világjárvány az automatizált megoldások piacát is jelentősen befolyásolta. A pandémia nem csak globálisan, de Magyarországon is hihetetlenül felgyorsította a digitalizációs folyamatokat. A cégek jelentős része került lépéskényszerbe, mert nem volt más választása. – A nagy offline kereskedőknél és a kisebb online szereplőknél is egyaránt a prioritási listák élére kerültek a digitalizációs fejlesztések. Ráadásul több iparág teljesen megváltozott: az emberi érintkezést kerülni kellett, illetve költséghatékonyabbá kellett tenni a folyamatokat. Hatékonyabb, gyorsabb, olcsóbb megoldásokat kellett keresni az egyes feladatokra. Ez a trend pedig óriási érdeklődést váltott ki nem csak a digitalizáció irányába, hanem az úgynevezett adatalapú megoldások, automatizmusok felé is – hangsúlyozta Donáth Fruzsina.
– A magyar piacon annak sajátosságaiból adódóan még a nagyobb kereskedőknél is bizonytalanság és óvatosság tapasztalható a különböző digitális megoldások alkalmazásával kapcsolatba. Ráadásul a pandémia miatt rengeteg teljesen új vállalkozás jelent meg az e-kereskedelemben, amelyek szintén igénylik a tanácsadást. Bár ma már nálunk is számtalan automatizációs megoldás érhető el, ezeket egyelőre még jóval kevésbé használják a magyar webshopok, mint akár a régió más országaiban – tette hozzá az üzletfejlesztési igazgató. – Ugyanakkor az is biztos, hogy ha a digitális piacon valaki sikeressé szeretne válni, akkor nem elég bízni egy üzleti ötletben, de érteni is kell az e-kereskedelem alapjait, illetve az ott működő szolgáltatásokat. Fontos szerepe van tehát az oktatásnak, érdemes webinárokra és konferenciákra is ellátogatni, ahol elég sok tudást össze lehet gyűjteni.
Ez a tapasztalatlanság és tudáshiány állhat annak hátterében is, hogy kevés külföldön is sikeres magyar e-kereskedőt ismerünk. Donáth Fruzsina kifejtette:
– Az e-commerce tudás bizonyos része egyszerűen hiányzik a kultúránkból. A saját ügyfeleinknél is tapasztaljuk, hogy egy külföldi, például egy cseh, lengyel vagy nyugat-európai e-commerce szereplő mennyivel tájékozottabb, mint egy magyar. Ebből adódóan a régiós piacok is sokkal fejlettebbek, például a hasonló lakosságszámmal rendelkező Csehországban az e-commerce forgalom a négy ötszöröse a hazai piacnak. Ezt a különbséget pedig nagyon nehéz egyik napról a másikra ledolgozni. A másik piacbefolyásoló tényező a tőke! Ma már nem elég egy jó ötlet, egy weboldal és egy-két kampány, komoly üzleti stratégiára, szilárd pénzügyi háttérre és hatékony működésre van szükség.
A magyar piac már a pandémia előtt is dupla számjegyű növekedési ütemben bővült, míg az elmúlt két évben ez a növekedés még inkább felgyorsult. Donáth Fruzsina arra számít, hogy egyre több és profibb szolgáltatás és szereplő jelenik meg a hazai e-kereskedelemben, így a verseny éleződni fog.
– Csak úgy tudnak versenyképesek maradni a hazai szereplők, ha növelik digitális ismereteiket, és nyitottak mindenre, illetve elfogadják azt, hogy az interneten mindennek a vásárlóról kell szólnia. Egy offline cégnél a digitális transzformáció sikere pedig attól is függ, hogy a cégvezető mennyire látja át ennek a tevékenységnek a fontosságát. Ha a digitalizáció általános menedzsmentszemponttá válik, akkor a magyar szereplők is sikeresebbek lehetnek, akár még nemzetközi szinten is.”
