Menü
Évtizedekkel ezelőtt az információ korántsem volt olyan könnyen elérhető, mint manapság. Az embereknek legjobb esetben is hosszú órákat, napokat kellett a szakirodalom megszerzésével és elolvasásával tölteniük, ahhoz, hogy egy-egy témát alaposabban körbejárhassanak és kellőképpen megalapozott szakmai döntést hozhassanak. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a munkáltatók azokat a személyeket részesítették előnyben, akik nagy mennyiségű lexikális tudással, és magas szintű tanulmányokkal rendelkeztek. Erre rendezkedett be a társadalmunk is, a frontális oktatás elsődleges célja tényadatok átadása volt a diákok számára.
Az információtechnika az utóbbi néhány év alatt nagyon gyors fejlődésen ment keresztül és egyesek szerint újabb robbanásszerű változásra számíthatunk. Ezt alátámasztandó többen is az kiadható IP címek rohamos fogyását említik, vagy a telefonos és számítógépes kapcsolatok megsokszorozódását. Így aztán a munkáltatók preferenciája is változott az utóbbi időkben, már nem feltétlen a nagy mennyiségű lexikális tudást helyezik előtérbe, hanem sokkal inkább egy gyakorlatiasabb, adaptálható tudást, tehát azokat a képességeket, információkat, melyeket a személyek megfelelően tudnak alkalmazni, az adott munkahelyre formálni.
2014-ben „Így vezetünk mi” (eredeti nyelven: ’How Google Works”) címmel a Google két vezetője megjelentetett egy könyvet, amiben azokról a vállalati elvekről írnak, melyeket a cég felépítésében végzett munkájuk során tanultak a vállalati kultúra, stratégiai döntések és az innováció során. Ők amellett érvelnek, hogy nem elég a tudásuk alapján értékelni a személyeket, hanem az a fontos, hogy milyen kognitív képességekkel és motivációval rendelkeznek, ez fogja ugyanis befolyásolni, hogy milyen a tanulási képességük és ismeretek elsajátítására való hajlandóságuk a jövőben, mely a céget előre viheti. Továbbá kik azok a személyek, akik jól tudnak a különböző változásokhoz adaptálódni, akik naprakész információkkal fognak rendelkezni, és akik sosem félnek új dolgokat elsajátítani. A Google által használt „Hire learning animals” kifejezés mára már szlogenné vált.
Mégis hogyan tudunk ilyen munkaerőt becserkészni?
A tanulási képesség és a munkahelyi hatékonyság egyik kiváló előrejelzője a személy kognitív képessége, célszerű tehát erre koncentrálni a kiválasztás kapcsán. Különösen azért, mert a kognitív képességek a legtöbb munka esetén nem csupán a munkahelyi teljesítményt befolyásolják pozitív irányba, hanem az úgynevezett szervezetpolgári viselkedést is (Côté és Miners, 2006). A szervezetpolgári viselkedés (Organizational Citizenship Behaviour) Organ (1990) nevéhez fűződik, és olyan alkotóelemeket tartalmaz, mint pl. az altruizmus, mely mások önkéntes megsegítésére motivál bennünket vagy a lelkiismeretesség melynek szintén kívánatos tulajdonságok egy munkavállalónál.
A kognitív tesztek tehát nagy hasznunkra válhatnak a kiválasztás, előrejelzés terén, ugyanis segítségükkel előre jelezhető a személyre jellemző információfeldolgozás gyorsasága és hatékonysága, a tanulásra való képesség és a tanultak gyakorlatba való ültetése. A kognitív tesztek olyan munkaköröknél kiemelkedő szerepet kaphatnak, melyek komplex munkavégzést és magas szintű információfeldolgozást igényelnek. Így nem csak abban segítenek, hogy a munkakörhöz leginkább illeszkedő személyt megtaláljuk, hanem azt is megtudhatjuk, hogy mely dolgozók fognak hatékonyabban megküzdeni a komplex munkahelyi környezet kihívásaival.
Érdemes olyan kognitív tesztet választanunk, mely az alacsonyabb és magasabb pontszámot elérő emberek között is jól definiál, így kis különbségeket is jól láthatunk majd az egyes személyek között.
