Menü
“Just setting up my twttr” – Jack Dorsey 17 évvel ezelőtt ezzel a pár szavas üzenettel indította el szöveg alapú közösségi platformját. Akkor még senki sem gondolta, hogy ez a banális üzenet – a történelem első tweetje – 2021-ben, egy NFT formájában 2,9 millió dollárért fog majd elkelni. Mint ahogy azt sem feltételezte senki, hogy ez az ártatlan, SMS-technológia inspirálta csevegőapp alapjaiban változtatja meg az emberi társadalomról, a politikáról és a szólásszabadságról alkotott képünket.
Hazánkban a Twitter ugyan nem vált népszerűvé, sőt világviszonylatban sem közelítette meg például a Facebook felhasználóinak számát. Jelentősége viszont annál nagyobb volt. Itt vezették be először például a ‘@reply’ formulát a felhasználók említésére, és ezen a platformon született meg a sztenderd, linkesített hashtag is. De nemcsak a techvilágra, hanem az amerikai közéletre, összességében pedig a globális politikai és társadalmi folyamatokra is jelentős hatást gyakorolt. A szélsőséges vélemények, álhírek és gyűlöletbeszéd terjesztésével hozzájárult egyfajta dezinformációs válsághoz, a társadalom polarizációjához, melynek kézzelfogható következményei is lettek – elég csak az Egyesült Államok Kapitóliumának 2021-es ostromára gondolni.
Mivel az évek során nyilvánvalóvá vált, hogy a felület konkrét veszélyeket rejteget magában, a Twitter évről évre szigorította tartalommoderációs szabályait, például a Kapitólium ostroma után egyszer s mindenkorra letiltották Donald Trump fiókját. A szigorúbb szabályozást azonban sokan a szólásszabadság korlátozásának értelmezték, köztük Elon Musk is, aki nem sokkal ezután felvásárolta a Twittert.
A gyűlöletbeszéd elharapózásának hatására már addig is sokat zuhant a Twitter népszerűsége, Musk felvásárlásával a bizalom pedig végleg elveszett, így a mérsékeltebb, demokrata értékekkel szimpatizáló Twitter-felhasználók elkezdtek fenntarthatóbb, barátságosabb és biztonságosabb alternatíva után nézni. Ezt a helyzetet használta ki Musk nemezise, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg, és a Meta égisze alatt piacra dobta Threads névre hallgató, szövegalapú social platformját.
Az Instagram már 2019-ben elkezdett kísérletezni egy alternatív social platform létrehozásával, ami annak idején Threads névre hallgatott. Ez azonban nem vált túl népszerűvé: funkcionálisan jobban hajazott a Snapchatre, az ott kifejlesztett feature-öket pedig az Instagram egy idő után integrálta, így egy idő után nem volt már szükség a másik platform fenntartására.
Néhány évvel később, a Twitter felvásárlásának hírére a Meta nyomban elkezdett kísérletezni a szöveg alapú tartalommegosztással. Az első komolyabb kísérlet, ami a nagyközönség számára is elérhetővé vált, az Instagram Notes funkciója. A Meta az itt szerzett tapasztalatok alapján fejlesztette ki nem sokkal később azt az applikációt, amit a régi-új Threads névre kereszteltek.
A Threads vállaltan a Twitter orra alá akar borsot törni, így funkcionális szempontból – néhány apró különbségtől eltekintve – a kék madaras konkurenciához megszólalásig hasonlóra tervezték. A fókusz a rövid szöveges üzenetek megosztásán van, de képek, linkesített tartalmak és rövid videók is közzétehetők. Az üzenetek hosszának korláta 500 karakter, ami egy kicsit nagylelkűbb a Twitter 280 karakterénél, egy posztba legfeljebb 10 kép és videó tölthető fel, videók pedig maximum 5 percesek lehetnek.
Előnye abban rejlik, hogy mindenféle akadály nélkül integrálható az Instagrammal. Már maga a regisztráció is az Instagram accounton keresztül történik, ezáltal pedig a userek a felhasználónevüket és a verifikációikat is egy az egyben viszik magukkal az új szoftverbe. Ezen felül azokat a fiókokat is egyetlen gombnyomással bekövethetik, akiket már korábban az Instagram felületén is követtek. Interakció tekintetében a lájkoláson túl a szimpatikus threadek a Repost funkcióval átoszthatók, a Quote gombocskával pedig a saját gondolatait is hozzáfűzheti a felhasználó a másik posztjához.
Hirdetési és monetizációs lehetőség egyelőre nincs a platformon, de ez – a Metát ismerve – valószínűleg csak idő kérdése. Az viszont bizonyos, hogy az Instagramot eddig is marketing céllal használó alkotók már önmagában a Threads meglétével is egy olyan eszközt kapnak, mellyel bővíthetők követőik felhasználói élményét, és számos kreatív megoldásra adhat lehetőséget.
Első napjaiban a Threads hatalmasat tarolt az új felhasználók tekintetében: 5 nap alatt több mint 100 millió user – köztük olyan sztárok, mint Kim Kardashian és Sarah Jessica Parker – csapott le 2023 legforróbb techtrendjére, megelőzve ezzel a csúcstartó ChatGPT-t.
Azt azonban még maga az Instagram CEO is megjegyezte, hogy az új social felületek legnagyobb kihívása nem az új követők szerzése, hanem a felhasználók hosszú távú megtartása. Ezen a téren pedig a Threads-nek bőven akad tennivalója. A platform számos – egyértelműen a Twittertől koppintott – kedvező adottsága mellett még mindig egy félkész alkalmazás, melyből olyan alapvető funkciók hiányoznak, mint a közvetlen üzenetváltás vagy a posztok utólagos szerkesztése. Az app ráadásul az EU területén a Metával kapcsolatban felmerült adatvédelmi aggályok miatt még csak nem is használható.
Természetesen a Twitter sem hagyta szó nélkül Zuckerbergék barbatrükkjét, és nemrégiben már egy ügyvédi felszólítás is landolt a Meta postaládájában, ami üzleti titokkal való visszaélést emleget, és perrel fenyegeti a Metát.
A Meta azonban természetesen mindent tagad, és kitart a barátságosabb, emberközpontúbb Twitter-víziója mellett. A tervek szerint hamarosan az ActivityPub elnevezésű protokollt is integrálnák a Threads-be, és csatlakozna a Fediverse-hez, mely egy új, decentralizált közösségi élmény utópiájával kecsegtet.
Hogy mindezek a tervek valóban realizálódnak-e, az még egyelőre kérdéses, ahogy az is, hogy ki nyeri a Zuckerberg-Musk féle ketrecharc digitális verzióját.
(Nyitókép: Dave Adamson, Unsplash)
