Menü
A válasz röviden lehetne annyi, hogy igen, szükség van emberre a szövegírás világában akkor is, ha automatikusan is generálhatunk szövegeket, de ne elégedjünk meg egy rövid válasszal. Négy példán keresztül bemutatom, mely területeken van szükség az automatizálás mellett az emberi kézre és kreativitásra a marketing világában.
Szövegírás
Bár az automatizálás sok esetben azt jelentheti, hogy kevésbé van szükség az ember közbeavatkozására bizonyos munkafolyamatokban, valójában az emberi kéz munkájára még akkor is szükség van, ha a munka egy részét a számítógépekre bízzuk. Ez a szövegírásnál sincs másképp: bár számítógépekkel „szinte kész” szövegeket is generálhatunk listákból és táblázatokból (például az Automated Insights szoftvere segítségével), ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz szükség írókra.
A mai világban, amikor akár egy számítógéppel is generálhatunk hirdetésszöveget, termékleírást, a szövegíró feladata nem áll meg annyiban, hogy létrehoz egy olyan szöveget, amelyet a szoftver is meg tud alkotni. A feladata az, hogy olyan szöveget alkosson, amely eléggé eltér a versenytársak (akár géppel generált) szövegeitől, hogy ez felkeltse és megragadja az olvasók figyelmét. Olyan eszközöket használhat ehhez, mint az anekdota, az analógia, a humor, vagy bármi mást, ami az írói eszköztárába tartozik.
Tartalomajánlás
A tartalomajánló algoritmusok sokat fejlődtek az utóbbi időben, azonban ezek nem feltétlenül javítják az ügyfelekkel történő kommunikációt: bizonyos esetekben az automatizálás zavarhatja az ügyfelet. Például kényelmetlen lehet egy weboldal látogatója számára, ha egy keresés következtében később az oldal újra és újra hasonló tartalmakat ajánl neki, amelyek akkor már nem aktuálisak a számára.
A gépi elemzés csak megfelelő mennyiségű releváns adat esetében működik jól, ezek hiányában az algoritmus nem tud megfelelő tartalmakat ajánlani. Ezen kívül csak mérhető adatokat tud felhasználni, a márka ismerete és a fogyasztói hangulat azonban nem fordítható le számokra. Ezeknek a tényezőknek a felmérését, valamint a releváns adatok válogatását és a személyre szabást nem lehet egyszerűen egy szoftverre bízni, ahogy a kommunikáció alapjául szolgáló tartalmat is csak a marketing osztály tudja úgy létrehozni, hogy áthassa a márka személyisége.
Célzott hirdetések
A kattintás alapú árazás (PPC) hihetetlenül hatékony, azonban a hirdetési felületek területe automatizálása még problémás. Bár ezek a reklámfelületek elvileg a demográfiai adatok alapján célzottak, az esetek többségében nem relevánsak, sőt, sokszor zavaróak az internethasználók számára.
A reklámfelületek kihasználásának területén nagyobb szükség van a személyre szabásra és a kreativitásra, mint valaha, hiszen az organikus reklámok egyre inkább teret nyernek. Ezek az organikus reklámok a márka céljainak megfelelő tartalmakkal sokkal jobban tudnak alkalmazkodni az olvasó igényeihez, mint a klasszikus reklámfelületeken megjelenő hirdetések, így sikeresebben támogathatják a márkaépítést.
Közösségépítés
A vállalatok, márkák ma már nem csak hirdetőként lépnek fel. A szervezetek az emberek szeretetének elnyerésével próbálnak belépni életükbe, amihez remek platformot szolgáltatnak a közösségi oldalak. Arra az elméletre alapozva teszik ezt, hogy minél hitelesebb kapcsolat alakul ki a cég és a fogyasztó között, annál nagyobb lesz a vállalat sikere. Ehhez a kapcsolathoz azonban feltétlen szükség van a márka személyiségének megteremtésére.
Nem elég az, hogy a cég arra kéri a fogyasztókat, hogy lájkolják őket a Facebookon, annak ellenére, hogy a megosztó gombokat, a megosztást kérő szövegeket automatikusan is el lehet helyezni az oldalunkon. A megosztással olyan cselekvésre kérik őket, amelyből nincs semmilyen hasznuk, csak terjeszti a márka hírét. Amikor a legtöbb márka ezzel a módszerrel próbálta megosztásra rávenni az oldala látogatóit, azok a cégek tűntek ki, amelyek más utat jártak be.
Ez a klasszikus héják és galambok szimulációra emlékeztet: ha minden márka héja, aki ugyanazt a pozitív, leegyszerűsített marketinget használja, és azért könyörög, hogy megosszák, kommentálják a bejegyzéseit, maradjanak hűségesek, adományozzanak vagy vásároljanak, akkor a galambok fogják felkelteni az internethasználók figyelmét, akik ezen eszközök használata nélkül egyszerűen hűek maradnak a márka elveihez és küldetésnyilatkozatához.
A közösségépítéshez két kérdést kell feltennünk magunknak minden új kezdeményezéskor: elégedettek lesznek ezzel a fogyasztók, illetve illik-e ez az újdonság a márka arculatához?
Hogyha a válasz mindkettőre igen, akkor az újdonsággal tovább építhetjük a márkánk személyiségét. Ezt a fajta márkaépítést azonban nem lehet számítógépes szoftverekre bízni.
