Menü
Legtöbbünknek ismerős lehet a szituáció, amikor váratlanul felvillan mobilunk kijelzőjén a következő sor: ,,XY hozzáadott egy téged ábrázoló fényképet“. Remegő ujjal próbáljuk előhívni a tartalmat, hogy fél percnyi sokk után megállapíthassuk: még nem késő nevet változtatni és külföldre költözni...
Egy osztrák tinédzser a napokban végképp megelégelte szülei posztolási mániáját, akik hét év alatt mintegy ötszáz gyermekkori fotót osztottak meg róla. Mivel gyermekük többszöri figyelmeztetése ellenére sem voltak hajlandóak eltávolítani a kifogásolt képeket, a lány úgy döntött: bíróság elé viszi az ügyet.
A házaspár 2009-ben kezdte el családi képekkel bombázni a Facebookot, de ami kezdetben kedves gesztusnak tűnt, később problémává nőtte ki magát. A szülők az etikával mit sem törődve, szelektálás nélkül osztották meg lányuk legintimebb pillanatait: a pelenkacseréléstől kezdve egészen a bilire szoktatásig.
,, Nincs szégyenérzetük és nem ismernek határokat. Nem érdekli őket, hogy a fotón a WC-n ülök, vagy meztelenül hempergek a kiságyamban. Egyszerűen belefáradtam, hogy nem képesek komolyan venni“ – nyilatkozta a 18 éves lány The Local-nak, aki a pert megelőzően többször is megpróbálta figyelmeztetni szüleit. Az apa legtöbbször arra hivatkozott, hogy mivel ő készítette a felvételek többségét, kizárólag őt illeti meg a fotók joga.
A lány ügyvédje, Michael Rami is megszólalt az ügyben. Elmondása szerint ha sikerül bizonyítani, hogy a fényképek sértik a lány személyiségi jogait, megnyerhetik a pert.
Az ügy kimenetele viszont azért is kérdéses, mert a közösségi média használatát korlátozó törvények máig kidolgozatlanok.
Az onlinejogsebesz.hu-n több hasonló, magyarországi esettel is találkozhatunk. Egy hölgy például abban kéri szakértők segítségét, hogy mit tegyen, ha fiáról a nagyapja töltött fel kéretlen fotókat. Esetében sem a szülő, sem a gyermek nem járult hozzá a fényképek megosztásához.
,,A közösségi oldalon való közzététel nyilvánosságra hozatalnak minősül, amely a gyermek (14. életéve betöltését megelőzően a törvényes képviselője) hozzájárulása nélkül a személyiségi jogainak a megsértését jelenti. A személyiségi jogok megsértése esetén a polgári törvénykönyv részletesen meghatározza, hogy a sértett fél milyen szankciókat érvényesíthet – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és eltiltás a további jogsértéstől, a megfelelő elégtétel adása –, amelyet a fél a bíróság előtt jogosult érvényesíteni“– írja Dr. Ócsai József, ügyvéd.
A két ügyből szinte azonnal levonható a közös tanulság: ne posztoljunk senkiről semmit, míg az illető az áldását nem adta rá. Gyerekek esetében pedig nem árt fokozottan óvatosnak lenni, mert bizony amellett, hogy a gyerkőc később szégyellheti a most még cukinak tartott fotót, abban sem lehetünk soha biztosak, hogy ki és mi célból nézegeti a képeinket...
Forrás: Mashable, Onlinejogsebesz
